Az emberi kapcsolatokban vannak olyan helyzetek, jobb, ha nem akarod megérteni, csak egyszerűen elfogadod. Így ezáltal megszülethet köztetek a béke. Ezáltal élhettek békés életet, mert a béke többet ér, mint az értelem. Hosszú távon a béke többet ér, mint a tudás. És ahol a béke, ott a szeretet, és ahol a szeretet, ott meg fogod érteni és tudni fogod, hogy mi a jó nektek, és mi építi a kapcsolatot, és valójában mit jelent a kapcsolat. Ne akarj megérteni mindent, és ne akarj minden áron tudni. Hát élj vele!

Dimovits Szilveszter

Ezt az írást, ezt a pár sort az én jó barátaimnak, ismerőseimnek emlékére írom, hogy ne tűnjenek el a semmiben. Legalább egy pár sor erejéig maradjanak köztünk.

Az emlékkép az, amit valaki maga után hagyott. Lehet ez jó vagy rossz, lehet ez egy mozdulat, egy tekintet, egy mosoly vagy akár egy étel.

Nekem épp nagymamám jutott eszembe, számomra senki se tudott olyan tökfőzeléket főzni marhapörkölttel, amilyet ő. Vagy ott van például édesanyám, aki megfoghatatlan ízeket tudott varázsolni egy egyszerű levesből. Vagy a nagybátyám, akinek utolérhetetlen volt marhalábszár-pörköltje vagy a lecsós sült húsa, de ugyanilyen volt a keresztanyám lecsója is. Sajnos ezek ma már mind csupán emlékképek, amiket elvittek magukkal. Nem maradtak itt nekünk hagyatékként az ízek, a mozdulatok, a tekintetük, a mondataik, a hangjuk, ezeket elvitték magukkal, amikor meghaltak. Ez ma már csak egy emlékkép maradt.

Vannak emberek, például a családban, akiket látsz ugyan, de mégis láthatatlanok. És vannak a láthatók, ők számodra a család irányítói. Amikor a láthatatlanok meghalnak, rájössz, hogy ők voltak az igazi irányítók, majd a láthatók láthatatlanok lesznek nélkülük.

Látod ezeknek az embereknek a meggondolatlan tettét, nem találják önmagukat, mert nincs a hátuk mögött a láthatatlan irányító. És akkor rájössz, hogy akiről eddig azt hitted, hogy irányító, őt valójában a láthatatlanok irányították. Ez lehet édesanyád, édesapád, valamelyik nagyszülő, a párod, vagy épp hogy Te vagy az, aki ezt most olvassa.

Dimovits Szilveszter

Hogyha nem értesz hozzá, ne tégy úgy, mintha tudnád, hogy miről van szó. De viszont, hogyha érted és tudod, vannak helyzetek, mikor jobban jársz, hogyha hallgatsz. Mert vannak a tudatlanok, akik nem tudnak semmit. És mégis mindent tudnak. És vannak a tudatlanok, akik nem fogadják el a tudásodat, és azt hiszik, hogy jobban tudják, mint te. És vannak, akik tudják, és nem tudnak semmit és nem értenek semmit, mert jobb ez így, és megmarad a lelki békéjük. Mert a valódi tudás szerénységgel és alázattal jár. A tudatlan pökhendi, nincs benne alázat, és nem ismeri el a hibáját.

Dimovits Szilveszter

Atlantic City, New Jersey állam

Egyik nap Fred bement a munkahelyére, a húsüzembe dolgozni, ahol már 15 éve hentesként dolgozott jó barátjával és egyben munkatársával Mike-kal. A szalagnál dolgoztak mindketten, a csontozóban. Tettek-vettek, dolgoztak a maguk megszokott ütemében.

Fred a szünetben elment vécére. Mike egy jó 10 perc után sokallotta az időt, amit Fred a vécén töltött. Elment megkeresni, hogy hol van, ugyanis közben megindult a szalag.

Amikor Fred felébredt, szürke homály vette körbe. Azt vette észre, hogy körülötte fehér ruhában nők, férfiak tanakodtak azon, hogy mit vegyenek ki először belőle.

Fred arra lett figyelmes, hogy nem tud megmozdulni.

2024. január 13.

Az ismerőseim közül már ketten meghaltak. Egy másfél éves kisbaba és egy ötvenegynéhány éves kiskőrösi lakos. Csak 13 nap telt el, és egy kisbaba meg egy középkorú férfi elhagyta ezt a világot, és semmissé lett minden. Nem maradt semmi más, csak a fájdalom és az emlék, amivel, ha jól belegondolunk, nem sok mindent lehet kezdeni, ha egyszer ők már nincsenek. Egy fotó az albumban, netán a telefonodban, ennyi és semmi más.

Nagyon nagy szükségünk van a hitünkre. A hitre, ami átsegít a nehézségeken, a mindennapi anyagi problémáidon, egy betegségen, egy elváláson vagy azon, ha valakit elvesztesz. Vagy ha elveszíted a vagyonodat, hited van arra, hogy egyszer minden rendben lesz. A hit segít átlendülni mindezeken a problémákon, amiket most felsoroltam. A hit átsegít, átlendít a nehézségeken. Hisszük, hogy valaki, valami meghallgatja a kívánságainkat, az imáinkat és minden jóra fog fordulni. Ha hited van.

Tisztelt Uram!

Dimovits Szilveszter vagyok, kiskőrösi lakos, cigány származású. 3 leánygyermek édesapja vagyok. A gyerekeim érettségizni fognak, én autófényezőként dolgozom már 27 éve, a barátnőm magyar értelmiségi. Amennyire csak lehetett, beilleszkedtem a magyar normáknak megfelelően, ami azt jelenti, hogy munkából élek, és iskoláztatom a gyerekeimet. Úgy látom, hogy Önöknek ez is kevés.

Tisztelt Uram! Ezzel a levéllel fel szeretném hívni az Ön figyelmét, hogy nagyon rossz úton jár. Önt vakon vezetik. Ön nem látja a fától az erdőt, hogy mit tesznek Önnel a magán támogatói, akik papíron sehol sincsenek, és ha bármi probléma történne, soha nem derülne ki, hogy ők is támogatták Önt és pártját a mai napig. Ha egy esetleges komolyabb probléma történne az országban, ők elbújnának az Ön háta mögött, és Ön lesz majd a céltábla. Nézze Uram! Nagyon érdekes, hogy Önnek nem tűnt fel, hogy Vona Gábor kezdte el a nácizmusra felépíteni a politikáját, és az ő égisze alatt erősödött meg a Jobbik és a Magyar Gárda. Visszamehetnék az időben a Medgyessy-kormányig, Gyurcsány Ferencig, és most itt vagyunk napjainkban, Orbán Viktornál. Egyelőre maradjunk csak az Orbán Viktor előtti kormányoknál. Azok a kormányfők sem állították le a nácizmusra épített politikát. Miért? Mert azok a kormányok ugyanúgy számítottak a szavazatokra, mint a mostani kormány. Mint tudjuk, jöttek kormányváltások, majd a végén a Jobbik is bejutott a parlamentbe Vona Gáborral. Vona Gábor folytatta a politikai eszméjét, miközben nem egyeztek ki a Fidesszel úgy, ahogy Önök. Vona Gáborral mi történt? Eltüntették a süllyesztőben. Majd aztán mit láttunk a tévében, a médiában? Hogy Vona Gábor nem utálja a cigányokat, ott pózolt velük, és megpróbálta újra a politikáját, csak nem a cigányok ellen, hanem a cigányokkal. Hát ez nem jött össze. Majd jött az újabb reménység, aki majd meg fogja rengetni a cigányokat és a zsidókat, Jakab Péter.

Miért szeretem ennyire Kiskőröst? Nagyon sok emberrel beszélgetek, és nagyon sokszor felbukkannak olyan kijelentések a beszélgetések során, hogy mennyire utálnak Kiskőrösön lakni. És én ezt egyszerűen nem értem. Én nagyon szeretem a városunkat. Én szeretem Kiskőröst.

És persze ilyenkor jönnek a gúnyos kérések, hogy magyarázzam meg, mit szeretek Kiskőrösben. Mitől szerethető Kiskőrös? Hát például Tőled. És csak nézz rám! Hogy itt beszélgetünk a Schneider bolt előtt és kávézunk. Vagy mikor sétálok a városban, az emberek ötpercenként rám köszönnek, ami azt jelenti, hogy megismerjük egymást. Sőt azt is jelentheti, hogy békében élünk egymás mellett. Vagy például amit nagyon szeretek, a város központját, a virágokat, a fákat. A parkgondozóktól kezdve, a kukás kocsin dolgozókig, de felsorolhatnám pl. az egészségügyben vagy az élelmiszerboltban dolgozókat, az autószerelőket, akár a polgármesteri hivatal alkalmazottjait, és még nagyon sok mindenkit felsorolhatnék, akivel ismerjük egymást. Mindennap látjuk egymást, és nagyon sok régi arc van köztük, akiknek a keze munkája által szépül meg kis városunk. Hát ettől is szerethető Kiskőrös. A város lakosságához képest nagyon sok munkalehetőség van. Ezáltal élhető a város.