Milyen érdekes, hogy a mindennap használt szavaknak mennyire nincs meg a maguk értéke. Mennyire értéktelenné váltak, mennyire jelentéktelenek lettek, mint például az, amikor egy férfi a saját, személyre szabott „női ideáljáról” beszélt. Vagy például ott van az a szó, hogy „szeretlek”, vagy a „megbocsátom”, a „szükségem van rád”, a „köszönöm”, a „szívesen”, és a „nem teszem többé”.

1930-ban, 1750-ben vagy akár 1200-ban még mennyire ritkán használták ezeket a szavakat, nem volt mindennapos használatban! Az egyik legnagyobb fizetőeszköz volt a „szavamra mondom” és a „becsületemre esküszöm”. Emberek, akinek nem volt pénze, abban az időben vásárolhatott ezzel a mondattal: „szavamra mondom, mikor leadom a bort/ búzát/a borjúkat/hízókat, és megkapom a pénzt, elhozom”. Ez bőven elég volt a hitelességhez. Ahhoz, hogy hiteles legyen a takarmányboltban, az élelmiszerboltban, vagy hogy felszántsák a földjét. Milyen érdekes, mennyire hihetetlen, hogy milyen értékes volt az emberi becsület, mekkora hitele volt az adott szónak! Ma már hol van ez? Hiteltelenné vált maga az ember, és az értékét, a hitelét felváltotta a készpénz, a zálog és a hazug szó, a kétszínűség, a csalás, a lopás. Ma még a templomban sincs hitele a pap előtt a házaspároknak, amikor kimondják, hogy „szeretlek”. Hiteltelenné vált ez a szó, naponta tízszer elhagyja ajkunkat, és nincs értéke. Mert mikor kimondod, hogy „szeretlek”, lehet hogy aznap már megcsaltad őt egyszer. Csak dobálózunk az értékes szavakkal, az emberi hitelességgel, az emberi értékkel, ma már mindez semmi, ma már ez egy nagy nulla. Ma már 5000 Ft-nak nagyobb értéke van, mint az „igen”-nek, vagy az „ígérem”-nek.

Ahogy a szavak semmissé váltak, azáltal vált semmissé maga az ember is. Az embereket már csak a saját életszínvonaluk, a fogyasztás, a politika érdekli. A lényeges dolgokkal, az igazi értékkel már nem foglalkoznak.

Mert tudjátok, emberek, régen a becsület maga volt a hitel, és aki nem adta meg a tartozását annak, aki felszántotta a földjét, az nem csak ez előtt az ember előtt vesztette el a hitelét, a becsületét, annak az élelmiszerboltban, a takarmányboltban is, mindenhol hiteltelenné vált. Gyorsan elterjedt az ember becstelenségének híre. Ma már ha egy becstelen embernek van elég pénze, akkor a pénzével megvásárolhatja hitelességét. Ha netán becsületes vagy, de nincs pénzed, semmibe veszik a hitelességedet.

Kívánom mindenkinek, szívemből, ne legyetek birkák, ne menjetek a szamár után, ne engedjétek, hogy vezessenek! Fontoljatok át mindent, és ha még megvan a becsületetek, őrizzétek, mert az olyan, mint az élet, abból is csak egy van.

Dimovits Szilveszter