Igen, emberek, jól olvastátok a címet! Mennyien átéltük már ezt, és mennyien át fogjuk még élni: mindent megtennél, csak hogy segíthess rajta! És ami tőled telik, mindent meg is teszel. De mégis, nem úgy mennek a dolgok, ahogy te szeretnéd. A másik fél nem úgy fogadja el a segítséget, a jó tanácsodat, ahogy kellene.

Íme egy példa: Kiskőrösön, városunkban van egy ember, akit, mondhatom, majdnem gyerekkorom óta ismerek. Őt mindig kemény lelkű, karakán, tudatos életmódot élő és határozott emberként ismertem. Nála a "nem" az valóban "nem". Nekem Sanyi barátom sosem volt az a könnyeket hullajtó ember. De ma mégis, Sanyival úgy beszélgettem telefonon, hogy ki merem mondani, igenis, a könnyeit lenyelve panaszkodott. Van egy közös barátunk, aki nem fogad neki szót. Sanyi mindent megtesz érte, ha kell, pénzzel támogatná, elvinné mindenhova, csak hogy menjen, ne várjon semmire, cselekedjen minél hamarabb. "Jani, kevés az idő, nem sok van hátra, a rák szét fog szedni belülről, meg fogsz halni!" Sanyi ezt nem akarja. Nem akarja elveszíteni a barátját, a kollégáját, nem akarja elveszíteni a Janit. A kis, ugribugri Janit, aki ma már közel 60 éves, Sanyival egyidős. Akit én gyermekkoromban ismertem meg, a Színes autófényező műhelyéből (ott voltam tanuló), az az ember ma megtört. Ő ma a könnyeit nyelte. Azt mondta, nem hiszi el, hogy könyörögni kell, csesztetni kell Janit, hogy mozduljon már meg, hiszen meg fog halni!

Emberek, ma éreztem Sanyiban a mérhetetlen fájdalmat, a szeretetet, a tehetetlenséget azért, mert egyszerűen ez az ember nem akar megmozdulni. Várja a jó szerencsét vagy a halált. Sanyi lelke belülről ordít, szeme könnyezik, szíve sír. Úgy köszöntünk el egymástól, hogy ő ezt nem fogja hagyni. Mindent meg fog érte tenni, hogy Jani minél több időt töltsön köztünk.

Sanyi barátomról nagyon sokan példát vehetnénk. Érzitek az emberbaráti szeretetet? Érzitek, hogy a pénzét nem féltve, az idejét nem sajnálva mindenre képes, és mindent meg fog tenni azért, hogy Jani minél több időt éljen köztünk?

Te, aki ezt olvassa, vagy én, vagy bárki Kiskőrös városában, mi ezt megtennénk? Nem csak a barátunkért nem mozdulunk sokszor, sokan a szüleiket is az öregek otthonába dugják. Mert nincs idő ápolni, nem kényelmes, sok a probléma, sok időt vesz igénybe. Inkább fizetünk érte, csak ne vesződjünk a szüleinkkel!

Látjátok, Jani nem rokona, nem testvére Sanyinak, annál sokkal több: a barátja. Vagyis igazi testvérek, igazi rokonok. Mert a testvér nem a vértől testvér, hanem a szívtől és a lélektől. Erre Sanyi és Jani a bizonyíték.

Emberek, éljetek, vigyázzatok magatokra! Törődjetek magatokkal és egymással! Becsüld önmagad, és becsüld a barátod! Tiszteld a szüleid, és szeresd az életed!

Sándorom, szívemből kívánom neked és Janinak, hogy harcoljatok tovább a halál elleni küzdelemben! Légy azon, hogy Jani sose adja fel, és kísérd végig őt az útján, amíg csak lehet! Áldjon meg a Jóisten benneteket!

Dimovits Szilveszter