Már önmagában, számomra legalábbis, agresszív és határozott a főcím. Ajánlom figyelmébe kedves Olvasóimnak ezt a kis történetet. Sőt megkérem, aki ezt olvassa, hogy olvassa végig, mert nem csak, hogy már önmagában is érdekes, hanem kimondottan elgondolkodtató, hogy kinek a bűne.

A történetem eléggé ismert, de nem csak Kiskőrösön, hanem szó szerint kerek e világon. A történet alapja az első hét nap, pontosabban a teremtés napjai. Ebből mindenki rájöhetett, hogy a főszereplő Isten. És persze maga a teremtés, a paradicsom, s azok a dolgok, amelyek most itt a földön, a mindennapjainkban körbevesznek minket. Hogy pontosan mik ezek? Vagy kik ezek? Például Te, aki ezt olvassa. A fű, a fa, a madár, a víz, en bloc az univerzum, és maga a mindenség. Arra kérek még egyszer mindenkit, figyelmesen olvassa el ezt a történetet, és elnézést kérek elsősorban azoktól az emberektől, akik hívő életet élnek. De kérem, ezt ne úgy olvassák, mint egy hitetlen ember írását, mert a hitnek a kezdete a hitetlenség. Nos, akkor én bele is kezdek!

Arra kérek mindenkit, hogy figyelje meg, hányszor olvasható a történetben az, hogy "jó". Azok a személyek, akik olvassák a Bibliát, lapozzák a mai napig is, már ismerik a történetet, azt, hogy hogy kezdődik és hogy fejeződik be. Hét nap a teremtés. És hétszer olvasod a történetben, hogy jó. Nem olvastátok sehol, hogy rossz. Vagy azt, hogy "nem ismerem" és "nem tudom". Vagy azt se, hogy "nem számítottam rá". Igaz? Rendben van, nagyon helyes. Istent senkinek sem kell bemutatnom. De most mégis megteszem. Ő maga a tökéletesség. Ő maga mindennek tudója. Ő maga mindent lát. És számtalan hívő ember szájából hallottam, hogy Isten előre lát, előre tud minden egyes embernek tettéről, cselekedetéről, és mindenki gondolatait ismeri. Átvilágítja az embert, mint a röntgen. Mikor Isten megteremtette a földet, mit is mondott? "Lőn jó". Az első nap. 

Mikor Isten második nap megteremtette a vizeket és a mennyet, "lőn jó". Hát halljátok, másodszor halljátok, hogy jó. És ahol a jó van, nincs hiba. Hát Isten hogy hibázhatna, ő maga a tökéletes, ő a mindenható! Ő az, aki tud és lát mindent előre. Így van? És mondja valaki, hogy nem így van? Nem hinném. 

A harmadik nap elválasztja a szárazföldet a vizektől, és növényeket teremt, maghozó füvet, gyümölcsfát, és ez így "lőn jó". Hol halljátok, hogy ez nem jó? Vajon melyik sorban olvastad, hogy "nem ismerem", "meglepett", "nem számítottam rá"? A fűtől a fáig ismert mindent, és most jól nyissátok ki fületeket, a magjukat is ő teremtette! 

A negyedik napon Isten megteremtette a világító égitesteket, a csillagokat az égre, és ez így "lőn jó".

Az ötödik napon Isten benépesítette a szárazföldeket és a vizeket különféle állatokkal, az eget madarakkal. És ez így "lőn jó". Mernéd feltételezni, hogy a rengeteg állatból ő akár egyet is nem ismert volna meg? Vagy gondolnád, hogy nem tudja, hogy mit teremtett? Vagy szerinted nem tudta, hogy melyik milyen tulajdonsággal rendelkezik? Dehogyisnem, dehogyisnem. Hiszen ő a teremtés atyja. Ő a leghatalmasabb, mindennek tudója. Ott hiba nincs. És hányadik jót hallottuk már, olvastuk? Az ötödik jót. Hol lehet itt a hiba? Sehol, mert minden tökéletes. 

A hatodik napon pedig Isten megteremtette az embert a maga képére, férfit és asszonyt teremtett. És ez így "lőn jó". Kérdezem én, hol itt a hiba? Két hibátlan embert teremtett, legalább annyira hibátlanok, mint a fa, a fán lévő gyümölcs, a fű és az a föld, amiben a fű magja gyökerezett. Minden tökéletes. Minden jó. 

A hetedik napon Isten is megpihent. Ő bevégezte dolgát, úgy gondolta. És márpedig ha ő úgy gondolta, a mindenható teremtő, a mindennek tudója, a bűntelen, aki a Biblia szerint tökéleteset és bűntelent teremtett, a bűntől szüzet és ártatlant, akkor úgy is van. Hol hallod te itt, hogy ez rossz? Sehol. A teremtésnek az első napjától a hetedikig 7 darab "jó" van, és ahol a jó, ott nincs hiba, ott nincs rossz, ott nincs bűn. Azaz nincs gonosz.

Kérdem én, ki követett el bűnt mégis? Kérdem én, ha minden jó, akkor a mindennek tudója, a mindenség születésének atyja, a világ teremtője nem vette észre, hogy a bűntől szűz világot teremtve, ott van a kígyó a gonosz képében? Miért volt az dörzsöltebb, miért volt az okosabb, mint a többi teremtmény? Vajon ki volt az első, a gonosz vagy Ádám? Az ötödik napon teremtette meg az állatokat, és "lőn" és "jó". Majd csak utána született meg Ádám, a hatodik napon. Ki az "elsőszülött gyermeke" Istennek? Az ördög. A Belzebub, a Sátán. Miért őt ruházta fel ilyen furfangos ésszel, ilyen csúszómászó testtel? 

Miért lett az ördög lelketlen, érzéketlen, és gonosz? A sok miért, igaz, emberek? És akkor most jön a fordulópont! Miért teremtett Ádám és Éva képében két tudatlan embert? Miért teremtett olyan embereket, akik még a bűn szavát sem ismerték? Olyannyira tudatlan és tiszta volt Ádám és Éva, hogy azt az érzést, hogy szégyen, nem is ismerték. Olyannyira vakok voltak, hogy nem látták, hogy mezítelenek.

Az állatok királya, a húsevő oroszlán, bűntelenül lett megteremtve.

Nem tudom elképzelni, hogy a paradicsomban az oroszlán az őzgidát szétmarcangolta volna. Nem tudom elképzelni, hogy egy farkas Ádámra vagy Évára vadászott volna. Ha minden tökéletes és jó, ezek nem történtek meg.

De mégis, kérdezzük már meg magunktól, emberek, ki követett el bűnt? Ha minden tökéletes, ha minden jó, mit keresett ott a gonosz, felruházva minden fortéllyal, a gonoszság minden tudásával? És hozzá teremtett két tudatlan embert. Kérdem én, ezt Isten nem tudta, nem látta előre, hogy ez így fog történni? Vagy ha mégis tudta, próbatételként állította Ádámnak és Évának a mindentudás fáját? De vajon kiknek, a tudatlanoknak? A bűnteleneknek? Hát ha ő a teremtő, a mindennek tudója, ő ha ezt látta, és tudta, hogy Éva bűnt fog elkövetni, ki követett el valójában bűnt? Ki hibázott? Tegyétek fel magatoknak ezt a kérdést, miért is lettünk mi a földre vetve? Kérdezd meg önmagadtól, hogy Isten ezt nem látta? Akkor ő mitől tökéletes? Mitől mindenható Isten? Vagy ha mégis, ez a próbatétel, amin megbukott két ember, kik bűnt követtek el tudatlanul, ki követett el bűnt igazából? 

Persze az ember érvelhet azzal is, hogy Isten parancsba adta Ádámnak és Évának, hogy az Édenkert közepén ott a mindentudás fája, és annak még a közelébe se mehetnek. Ez tény, hogy a Bibliában oda van írva, hogy márpedig ő szólt. De miért rakta azt oda? Miért teremtette rá a gonoszt, és miért szólt Ádámnak és Évának a próbatételért? És ő tudta, mert ő a teremtő, hogy Éva bele fog harapni az almába! Isten részéről ezek nem lehetnek érvek. Mitől lehetnének ezek meggyőzők? Ez hol van egyensúlyban mindazzal szemben, hogy Isten mindennek tudója? Mert ő ezt tudta, hogy így fog megtörténni. És pontosan azért is ruházta fel az ördögöt kígyó formával, hogy pontosan azon az ominózus fán foglaljon helyet, amelynek gyümölcséből nem szabadott enni, és nem véletlenül ruházta fel a furfangosság, a gonoszság, a szemfényvesztés hatalmával. Nem véletlenül volt Ádám és Éva szűz, tudatlan és ártatlan. Mert Istennek ez volt a terve. Akkor most megkérdezném tőle, jogosan szórta ránk az átkot?

Hogy a születésnek halál a büntetése? A kenyérnek a szenvedés? Hogy a férfi-nő közötti kapcsolat háború? Ki követett el bűnt? Ki hibázott? Kérdezzétek meg magatoktól! Vagy az egész Biblia egy nagy mese? 

Emberek, mindenki teremtse meg a maga paradicsomát, és ha te képes vagy megteremteni az otthonodban a magad paradicsomát, légy te önmagad a teremtő Isten, aki nem követ el ekkora hibát! Mert képesek vagyunk rá. Nézd meg, ahogy megteremtjük a búzát, úgy le is aratjuk. S abból törjük a kenyeret. Légy te önmagad a teremtő! Ez csak rajtunk múlik, nem Istenen. Hogy milyen kapcsolatot ápolsz önmagaddal, milyen negatív gondolatok születnek meg az agyadban, és milyen érzelmeket generálsz önmagadban ezáltal. Teremtsd meg mindennap a békét, a szeretetet, járjatok nyitott szemmel, vegyétek észre a jót, vegyétek észre a szépet! És mindennap öleljétek meg gyermekeiteket, feleségeteket, férjeteket, a barátokat, családtagokat, öleljétek egymást, és záruljon úgy a napotok, hogy "lőn" és "jó". A kígyót, az ördögöt pusztítsátok ki elmétekből, lelketekből, mindennap! Kívánom szívemből, ahol nincs kenyér, legyen bőségesen, ahol nincs víz, igyék a test, a lélek, ahol sötétség, törjön be a szeretet fénye és melege, pusztuljon a gonosz politika, pusztuljon az emberek életéből a rasszizmus, pusztuljanak a golyók, a fegyverek, a harc, a gonoszság! És amíg tart az életetek ideje, mindennap megadatik a lehetőség, hogy "lőn" és "jó". Sziasztok.