Mi az igazság? Kié az igazság? A tiéd vagy az enyém?
Épp Vikivel beszélek telefonon, ezt a történetet, írást ő ihlette. 10 perccel ezelőtt hagytam abba a másik írásomat, és Viki megjegyezte, hogy az is egy szomorú történet. Érzi rajtam, hogy valami nincs rendben. És igen, tényleg nincs rendben. Most nem érzem magamat jól. Most hiányzik anyám. 14 éve halt meg. Most fáj. Hogy tudok-e sírni? Nem. Hogy lenyelem-e a könnyeimet? Nem. De belül nehéz. Viki azt mondta, érzi rajtam, hogy nagy utat tettem meg. Hogy őszinte legyek, nem tettem meg nagyobb utat 41 évesen, mint bárki más. Nem, nem különlegesebb az én életem, mint bárki másé. Fiatalon elveszítettem édesanyámat, de nagyon sokan vannak még így, nem csak a világban, itt Kiskőrösön is, akinek már 27 éves korára nincs édesanyja. De sajnos vannak olyanok is, akiknek már 6 éves korukban sincs édesanyjuk. És erre Viki azt válaszolta, hogy ez nem igazságos, és hogy hol itt az igazság. Hogy őszinte legyek, az igazság benned van, ugyanakkor az igazságtalanság is.
Hogy miért mondom ezt? Mondhatnám azt is, hogy "26 éves koromra édesanyám meghalt, hol itt az igazság"? Ha vádaskodnék, az igazságtalanság csak bennem születne meg. Talán haljon meg minden 26 évesnek az édesanyja, hogy ez igazságos legyen? Az igazság és az igazságtalanság, emberek, mind bennünk születik meg, ezek bennünk vannak. Benned és bennem.
Sokszor igazságtalanul bírálod a másikat, vagy épp próbálsz igazságot tenni. Sokan szoktuk mondani, hogy igazságtalan a világ. Ez nem igaz. Az igazságérzetünk bennünk születik meg. Az igazságérzet akkor jelenik meg, amikor mást bírálsz, amikor igazságot akarsz adni valakinek, vagy a épp a saját igazságodért harcolsz. Ez mind bennünk születik meg, ez bennünk van. Ahogy a harag, úgy a szeretet is. A harag talán igazságos, a szeretet pedig igazságtalan? Vagy fordítva, a harag az igazságtalan és a szeretet az igazságos? Melyik milyen érzéssel tölt el? Melyik milyen gondolatokat hoz fel a felszínre belőled? Milyen érzelmek születnek meg benned? Ez az, amit igazságnak nevezünk.
Ha valaki 6 évesen meghal, más meg 90 évesen is tolja a biciklit, ez igazságos vagy igazságtalan? Az én véleményem, hogy mindenkinek egyformán joga van az élethez, de a halál úgyis mindenkit megkeres. A halál mindnyájunkat elviszi. Tudom, tudom, lesz, aki azt mondja majd erre, hogy igen, így van, csak nem mindegy, mikor.
Viki szavait idézem: "hol itt az igazság?" Vannak olyan tényleges történések az ember életében, mikor az igazságérzet mércéjével bírálod az életet, azaz a halált. Mikor egy részeg nekimegy az autójával a szembejövő kocsinak, a 3 gyerek, apuka és anyuka meghalnak, és a részegnek a haja szála se görbül, te mit mondasz erre, aki ezt olvasod most? Az igazság benned születik meg. A döntés a te kezedben van, mert te vagy mindennek a megteremtője, a negatív felelőtlenségnek és a pozitív józan döntésnek is.
Az igazság... Ez igazságtalan, hogy a részeg megúszta, a többi ártatlan mind meghalt? 5 ártatlan halott és a részeg ember megúszta... Mit mondasz erre? Hogy ez igazságos, vagy igazságtalan? Neki kellett volna meghalnia? Vagy neki is meg kellett volna halnia? Vagy csak egyszerűen nem szabadott volna részegen beülni a kocsiba? Igaz, hogy milyen könnyű dolgod van most, hogy igazságot kell osztanod? Igaz, ha bíró volnál, milyen gyorsan el tudnád ítélni a részeg sofőrt? Gondolkozz el ezen, és tégy igazságot, de ne ebben a történetben, amit most leírtam, hanem saját magaddal szemben tégy igazságot! Mert most te vagy a részeg sofőr. Szállj ki a kocsiból, menj oda, és nézd meg a halott gyerekeket! Részeg voltál, te ölted meg őket. Tégy igazságot, józan, tiszta paraszti ésszel! Nézz tükörbe, és ítéld el saját magadat is úgy, mint az előbb a részeg sofőrt! Na persze, ez már nem is annyira egyszerű, mert az önérzetünket sérti, igaz? Légy saját magadnak igazságos ítélő bírója! Dönts most! Igaz, milyen könnyű más fölött dönteni? Igaz, milyen egyértelmű abban az esetben az igazságot kimondani? Igaz, hogy a te szemszögedből a mércét tudod, hogy hol van? Hát miért nem teszed meg te, saját magaddal szemben? Miért nem vagy igazságos önmagaddal szemben?
Mikor haragszol a másikra, mész az igazságérzeted után, mert megbántottak, valami nem igazságos, olyankor hol van az emberi szeretet? Hol van az igazságos béke, az igazságos mérce, emberek? Gondolkozzatok el, mikor valamit kiejtetek a szátokon a másik emberrel szemben, hogy vajon én elkövettem már ezt az életemben, voltam már ennyire igazságtalan a másik emberrel szemben? Ha igen, honnan veszed azt a bátorságot, hogy igazságot tegyél? Honnan venném én azt a bátorságot, hogyha az én édesanyám meghalt fiatal koromban, akkor haljon meg mindenkié? Hát ha nekem nincs, ne legyen senkinek se?!
Egy dolgot jegyezzünk meg: minden bennünk születik meg! Minden bennünk van. A döntés, az igazság a tiéd. Hát légy igazságos, szülessen meg az igazság, elsősorban önmagaddal szemben!
