Háborgunk és háborúzunk. Fegyvereket ropogtatunk, tankokra, anyahajókra vagy helikopterekre szerelünk különféle eszközöket. Nagy teljesítményű és hatósugarú lőszereket bocsátanak ki magukból, amik emberi életet vesznek el. Majd tönkremegy az a környezet, amit felépítettünk magunk körül, de elsősorban maga az ember veszik el.
Úrrá lesz rajta a félelem, a sötétség és a menekülés. Hajt minket a túlélés és vagy emberré válunk, vagy mindent megteszünk azért, hogy mi magunk megmeneküljünk. Emberré úgy válunk az ilyen helyzetekben, hogy nem csak magunkat és gyermekeinket, hanem más embereket is próbálunk segíteni és megmenteni, árvákat, özvegyeket, öregeket. De mindemellett a háború első áldozata a béke és az igazság. Mikor háború van és békétlenség, életünk veszélyben, vágyunk rá, foggal-körömmel a békéért. És lelkünkből szánkon keresztül kiáltjuk: igazságot!
Amikor baj van, akkor tudjuk, hogy hol a helyünk. Amikor baj van, nem számít, milyen a színünk. Mikor a bombák cafatokra tépik embertársaink testét, gyermekeink lelkét, akkor nem számít, hogy cigány vagy. Nem számít, hogy magyar vagy. Nem számít, hogy német, arab vagy zsidó vagy és még sorolhatnám.
Mindenki a békét szeretné és az igazságot. Kedves olvasóink! Mikor háborog otthon a lelked, vagy a gyermeked vagy a feleséged, a férjed nem úgy cselekszik, ahogy te szeretnéd, gondolkozz el ezen! Ne háborúzz, ne csatázz! Fogjuk meg egymás kezét, és keressük a békés megoldást! Ahonnan jön a harag és a düh, onnan jön a béke. És az benned van, ember. Ez belülről fakad. Ezt te és mi generáljuk magunknak. Mikor részegen ütöd a családod, ahogy a híradóban láthatjuk vagy ahogy a rádióban hallhatjuk, a düh, a háború és a háborgó lélek képes elvenni kis csecsemők életét. Öregek életét, anyák, apák életét, érzelmek nélkül elvágjuk egymás nyakát. A pénz végett képes elválni, hogy csak a fele vagyon az enyém legyen. A gyerekkori barátainktól képesek vagyunk elcsalni a pénzüket, hogy nekünk több legyen. És akár éveket bevállalunk a börtönben a nagyobb pénz, vagyon reménye érdekében, hogy hátha nem bukunk le. Gondolkozz el ezen! Felbolygatod a békét. Ahol élhetnél boldogan. Ne akard, ami nem a tied, becsüld meg, amid van! Nekem van egy ismerősöm. Három gyereket nevel egyedül, nincs vagyona, nincs húsos bankszámlája, sőt még háza sincs. Új autója sincs. Nem jár nyaralni. Az édesanyja hagyatékában lakik, egyszerű, békés és boldog életet él a három gyermekével. Ő az életét nem cserélné el semmilyen vagyonos emberrel, mert a legnagyobb vagyona a három gyereke. Örüljetek ti is annak, amitek van, mert én is örülök, nekem ez a csoda!
Semmit se szoríts két marokkal, ne akarj erővel semmit se magadnak. Ha teszel érte békében és nyugodtan, az meglesz. Mindennek ára van. Semmi sincs ingyen. Még a halál sem. Mert az életeddel fizetsz érte. Éld az életed! Ezt nem a nyaralásra értem. Nem a drága, puccos ruhákra. A menő kocsidra. Öleld meg a családod, merj elnézést kérni a barátodtól, merd mindennap meghódítani a párod szívét, lelkét. És lakjon jól a lelked a gyermeked mosolyával, szülessen meg a békéd, még ha egy szelet zsíros kenyeret kell is háromfelé törni.
Ahogy a fa meg lett teremtve, teremjen meg a világon mindenki házában a béke és a szeretet. És a gondok nélkül szálljon szabadon a lelked, mint madár az égen, mert annyi gondod van az életed nagy részében, amennyit csinálsz magadnak. A könnyes szemek ragyogjanak a boldogságtól, mint éjszakában a csillag. Szülessen meg mindenki lelkében a béke. Mert ha úgy érzed, meder vagy, mederben vagy, nem fogsz vízzé válni. De ha víz vagy, medret fogsz magadnak mosni. Légy olyan, mint a víz, mert ha kancsóba öntöd, felveszi a kancsó formáját, ha üvegbe öntöd, képes üveggé válni. De sosem lesz belőle kancsó és üveg, megmarad víznek. Hát légy te is olyan, mint a víz! Maradj meg annak, ami vagy! És fogadd el magadat, és ha te elfogadod magad, el fog fogadni a környezeted is.
Mert megkaptad ajándékul a földön az életet, és evvel a csodával úgy rendelkezel, amíg tart az életed ideje, ahogy akarsz. És ne a rosszat vedd észre és szajkózd naponta többször. Mert mi, emberek, képesek vagyunk rosszat hajtani és naponta a szánkon többször kiejteni. Vedd észre a jót, örülj neki és becsüld, és éld a jót, és a rosszal ne törődj! A rossznyelveket, a pletykákat ne vedd fel magadra! Mert a rossz és a halál mindig követ téged. A jóért tenni kell, és sok esetben csak észre kell venni.
Hiszen ember vagy, emberek vagyunk, saját akarat által élünk, és az élet lehet csoda, mert ha belegondolsz, hogyha meglátod a felkelő napot, ha jó reggelt köszön neked a gyereked, ha a feleséged főzi neked a kávét, segíted megcsinálni a reggelit, ez csoda. Ahogy látjátok ezt a képet, ahol éhező gyerekek az éhségtől csontváz formát vette fel a testük, ez nekem nagyon fájdalmas és nagyon bántja a lelkem, hogy hogy létezik ilyen, hogy gyerekek éhezzenek. És mi még a maradékot kidobjuk, nem becsüljük a kenyeret, sokan a héját kidobják, nem szeretjük ezt a földet, pedig a kenyér magja e földből terem. A víz, sajnos vannak olyan emberek, akiknek kevés jut belőle, órákat pacsálunk, amikor mossuk a kocsinkat, nem is gondolunk erre. Pedig valahol a világon ebből is kevés van. Szomjazd újra a békét, az emberbaráti szeretetet, a gyermeked ölelését, édesanyád, édesapád tekintetét, a társad mosolyát.
Ahogy ez a gyerek a vizet és a kenyeret.
Ha valóságosan van Isten, és most elnézést kérek hívő barátaimtól, sőt több mint valószínű, nem leszek népszerű az ismerőseim szemében, de nem baj, bevállalom, és elsősorban elnézést kérek tőlük. És még egyszer hangsúlyozom, ha valóságosan, tényleg van Isten, ha van, akkor én most nem magamnak kérek, nem a gyerekeimnek, és most megint hozzárakom, ha van Isten. Akkor most hallgasson meg engem. Mindenható atyám, ha valójában vagy, hogy őszinte legyek, én nem vagyok egy hívő lélek, de bátorkodlak akkor megszólítani, ha vagy. Bocsáss meg nekem, hogy ilyen bűnös ember, mint én, hitetlen, a szájára mer venni és kérni mer tőled. Akkor most hallgass meg engem! Te vagy e világ teremtője, te vagy e világ mindenható atyja, én nem magamnak kérek, nem vagyont, ékszert, nem a gyerekeimnek jólétet, és ha vagy, létezel, kérek tőled ott kenyeret, ahol éhezik a kenyeret, ott vizet, ahol szomjazzák a vizet! Ott békét, ahol kiáltják égre felszegett fejjel, hogy Istenem segíts! Ott szülessen meg a szeretet, ahol gyűlölet lakik, és ha van Isten, akkor most meghallgatsz engem, szálljanak ezek a szavak, mint fehér galamb az égen, és amerre jár ez a galamb kerek e világon, ezek a szavak, ha van Isten, mindenhol áldás szálljon, mindenki otthonára! Vigye Jézus ragyogó gyertyáját, meleg lángot adva a hideg és rideg sötét szobákba, melegítse meg a gyertya lángja az égi, fagyos szíveket, érzéketlen lelkeket, a gonoszságtól a sötétségben tapogatózó emberek szeme és lelke világosodjon meg! És éhezzék a szeretetet, és szomjazzák a vizet, mint a szomjazó, éhező gyerek a kenyeret és a vizet. Ámen.
