A három lány, Szilvi és a rejtőzködő

Nemtől, fajtól, politikától mentes blog - igaz, megélt történetek

Ha adsz, ne emlékezz rá, de ha kapsz, sose felejtsd el!

2018. április 27. 17:07 - dimovits

endokrin-betegseg-_-tunetek-amelyek-mar-gyermekkorban-erre-utalnak-750.jpg

Egyszer volt, hol nem volt, hetedhét Magyarországon is túl, pontosan Szegeden.

Szegeden a sok kórház közül az egyikről van szó. Volt egy szegedi család, vagyis pontosabban van. Jómódú, gazdag emberek, ma már a kislányuk olyan 23-24 év körül lehet, na de ne ugorjunk ennyire előre. Ez a kislány 10. életévében járt, mikor megállt a veséje. És Szegeden a sok kórház közül, sajnos a nevét nem mondhatom el, ennek a kislánynak a veséi megálltak, és kórházba került. Mivel a szülőknek elég komoly anyagi hátterük volt, rögtön a kislányt a várólista legelejére rakták. Eltelt egy hét, telefonál a doktor úr, aki éppen arab származású, eléggé töri a magyar nyelvet a mai napig is, telefonál a szülőknek, hogy a kislányuknak tökéletesen működnek az új veséi, a műtét sikerült, a kislány stabil. Majd eltelik 3 hónap, eközben persze a kislány hazakerült, szépen felépült, megerősödött, és egyik nap a doktor úr az ilyenkor szokásos vizsgálatokra behívta a szülőket és a kislányt. A folyosón várakozva megérkezett egy toprongyos, ápolatlan, hajléktalan, cigány származású fiatalember, és leült közéjük a padra. Mivel a fiatalembernek nem volt kellemes az illata, a szülők és a kislány felálltak és arrébb ültek. Megérkezett a doktor úr, elsősorban a kislányt vizsgálta, aztán behívta a folyosón lévő ápolatlan fiatalembert, és bemutatta a szülőknek, hogy neki köszönhetik a kislányuk veséjét.

Emberek, cigány vagy nem cigány, ne ítéljetek! Mert amennyivel ítélsz, annyival mérnek neked is majd. Nem tudhatod, ki fogja majd odaadni a gyerekednek a veséjét vagy a másik nem tudja, hogy mikor fogsz majd neki segítő kezet nyújtani. Szerintem ez egy elgondolkodtató történet. A fiatalember rá két évre meghalt, a kislány ma már felnőtt nő. Életerős, egészséges, és kívánom, legyen is az mindig, legyen boldog és békés. Ma már a felnőtt nő szüleinek lett egy fiúgyermekük, és a leányuk segítőjének nevét adták a gyereknek. Sajnos a nevet nem mondhatom el. Minden tiszteletem a szülőké, mert emberek, ők próbáltak ezen a cigánygyereken segíteni, nem is hagyták magára. Csak a veséi nem voltak, felfázott és meghalt. A lány szülei temettették el, és szerintem gondozzák a mai napig a sírját.

Ha adsz, ne emlékezz rá, de ha kapsz, sose felejtsd el!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://meselgeto.blog.hu/api/trackback/id/tr9513872852

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása